Bánat magány

 

 

   

 

 


 

 

Fájt minden, ami neked
jó volt akkor.
De én mosolyogtam csendben,
s csak a szívem zokogott.
Nem akartam, hogy lásd, milyen
szomorú vagyok.
S te semmit sem vettél észre,
úgy voltál boldog.

Fájt minden, ami neked
jó volt akkor.
De én álltam némán, s néztem
nevető arcod.
Nem akartam, hogy érezd
égő bánatom.
S te semmit sem vettél észre,
úgy voltál boldog.

Fájt minden, ami neked
jó volt akkor.
De én mégis minden éjjel
veled álmodok.
Nem akartam, hogy elmenj,
mert szeretlek nagyon.
S te semmit sem vettél észre,
úgy voltál boldog.

(

 

 


 

 


 

 

 

 

"Nem tudtál szívből szeretni,
S most én megpróbállak feledni.
Szerettelek igazán, hogy mennyire, azt te nem tudhatod,
Elhoztad szívembe a felkelő napot, majd szerelmed alábbhagyott.
Még mindig szeretlek téged, de érzem
Soha nem fogsz úgy szeretni mint én téged.
Még fájnak az emlékek, és fáj a szív,
Üres a szó, mely téged hív.
Egy lány, egy érzés, lassan vége már,
Már nem várom hogy újra eljöjjön a nyár...
Meleg szellő cirógatja testem,
Hideg szél fúj a szívemben.
Együtt vagyunk, mégsem vagy velem,
Szerelmem irántad reménytelen.
Már nem várok és nem remélek semmit,
Nem futok olyan után ki mást hív.
Szeretném remélni hogy egyszer majd rámtalál
Kinél szerelmem ugyanolyan viszonzásra talál.
Veled vagyok, bár tudom reménytelen,
De nehezen tudom elképzelni nélküled az életem.
Szeretném hinni, hinni hogy változhatsz,
És szerelmünkre újból beköszönt a tavasz.
De most sem hívsz és nem nézel felém,
Számunkra már tényleg nincs több remény.
Most jöhetne hát a búcsú, nem lesz folytatás,
De naiv kis szívem még csodára vár.
Várom a hajnalt, és figyelem az eget,
Valahol lehet, hogy te is ugyanezt teszed..."

 

 

 

 

(?)

 

 

 

Kereső

 

Én   Ibolya 

/szőke nyula/

Bloglap szerkesztő

Csurgón  élek 

3  csalásom  van 

ki repültek .

Szabina 

janika 

Imola 

3  unokám  van 

 Máté .

Virág 

Jázmin

 

 

 

Kívánom, hogy ez a vers 
megérintsen téged, 
hogy megvigasztaljon. 
Bárcsak ez a vers 
egy szoba lenne, 
benne lobogó tűzzel, 
hogy felmelegíthesd 
a szíved! 
Bárcsak 
sokkal többet jelentene 
neked ennél! 
Bárcsak teljesülne 
a kívánságom e vers által! 
És akkor talán 
te sem sírnál már.

 

 

Hiába ért valamit az eszével az ember. Addig, amíg át nem éli, míg a saját bőrén nem érzékeli, nem tud semmit...

 

 

Jobban szeretem és elviselem a kegyetlen igazságot még ha fájni is fog, az álszent kegyes hazugságnál. Az őszinteség számomra egyenlő a tisztelettel és a bizalommal. Ez a kulcs a szívemhez!

 

 

 

Ne várd, hogy magam mutogassam, az messze áll tőlem.
Amit megosztok veled az a lelkem viharos tengere.
Érzelem hullámok hátán táncolok, hol sima víztükrön, hol vad hullámok tetején. A rám kényszerített álarc mögé engedlek...

 

Az ismeretlenségbe való ugrás mindig feltételezi a bizonytalanságot és a fájdalmat, hiszen aki beleugrik, nem tudhatja, mire fog esni, és szinte biztos, hogy megüti magát.
De ha az ember nem mozdul, tuti boldogtalan lesz...
                                                                            Dr. Csernus Imre

Friss hozzászólások
Belépés
Szavazás
Nincs szavazás feltöltve
0.025 mp